Balu a Dzsungel k�nyv�b�l

(A h�res �llatok lexikona alapj�n)

Balu az egyetlen olyan dzsungellak� �llat, amelyet Rudyard Kipling "A dzsungel k�nyve" k�l�nb�z� v�ltozatainak eredeti sz�veg�ben is eredend�en mulats�gos figurak�nt �br�zol. Az �lmos, �reg barnamedve az els�, aki a farkasfalka csapatgy�l�s�n azt javasolja, hogy fogadj�k be Mauglit, az embergyermeket. Balu tan�tgatja a fiatal farkasokat a dzsungel t�rv�ny�re, �s � az egyetlen idegen fajt�jabeli, akinek szabad megjellenie a farkasok tan�cskoz�s�n, s akinek hallgatnak a szav�ra is. Mauglinak is � tan�tja meg k�s�bb a vadon t�rv�nyeit. "Pr�b�ld csak meg kedvesen, nyugodtan �s der�sen..." (Balu)

Balu nemcsak arra oktatja a fi�t, hogy a di� �s a m�z ugyanolyan �zletes t�pl�l�k, mint a nyers h�s, hanem elsaj�tt�tatja vele az egyes �llatfajokra jellemz� mesterszavakat is, amelyek biztos�tj�k Maugli sz�m�ra a dzsungellak�k t�relm�t �s oltalm�t, s n�lk�l�zhetetlenek a t�l�l�shez. A medve "k�nt�l� szaval�ssal" el�adja a dzsungel t�rv�ny�t, amely "�sid�kt�l l�tezik, �s val�s�gos, mint az �gbolt", s legf�bb parancsolatk�nt a felt�tlen engedelmess�get h�rdeti. Balu n�ha elp�f�li embertan�tv�ny�t, "nagyon szel�den", mik�nt err�l � maga v�lekedik. Val�j�ban k�kre - z�ldre veri a h�t�ves fi� arc�t.

Mindazon�ltal a bar�tjak�nt tiszta sz�v�b�l szereti, �s miatta hajlamos az �rzelg�s�gre is. Amikor a majmok elrabolj�k Mauglit, Balu Bagira p�rduccal egy�tt �ld�z�s�kre indul. K�v�r test�vel neh�zkesen mozog, �tk�zben akad�lyokba �tk�zik, �s el-elmaradozik. A majmokkal v�vott csat�ban viszont tan�bizonyoss�g�t adja hatalmas erej�nek, �s b�tran harcol a t�ler�vel szemben.

A farkasok f�lnevelte Maugli t�rt�net�vel Kipling azt tan�tja, hogy az �let �lland� k�zdelem, amelyben a gyeng�bb �ldozatul esik az er�sebbnek; a dzsungel kegyetlen t�rv�ny�b�l azonban nem hi�nyzik a m�lt�nyoss�g �s szolidarit�s sem. Akela, a farkasok b�tor �s igazs�gos vez�re, K�, a b�lcs �ri�sk�gy� �s Balu, a medve seg�ts�g�vel Maugli a farkasfalka egyenrang� tagja lesz, teljesen otthonoss� v�lik a dzsungel vil�g�ban. De az �llatvil�gnak is megvannak az �nz� �s gonosz tagjai, Sir K�n, az alattomos tigris, Tabaki, a sak�l �s a lusta, �l�sdi majmok sz�mos galib�t okoznak, nemegyszer neh�z helyzet el� �ll�tva Mauglit, aki azonban k�pess�geivel lassan az �llatok f�l� kerekedik; mindny�jan elismerik a dzsungel ur�nak. Az �llatok t�rv�nyei szerint nevelkedett Mauglit - b�r megd�bbentik az emberi �let furcsas�gai - embermivolta v�g�l is arra k�nyszer�ti, hogy f�j� sz�vvel b�r, de b�cs�t mondjon a dzsungel n�p�nek �s visszat�rjen az emberek k�z�.

A Kipling megform�lta szigor� Baluval sz�ges ellent�tben a Disney-v�ltozat medv�je a laissez faire ("mindent megenged�") nevel�si felfog�s h�ve, �s sz�vesen lubickol a v�zben, pocakj�n Mauglival. Bagir�val, a fekete p�rduccal �tra kelnek, hogy visszavigy�k a fi�t az emberekhez, noha sokkal sz�vesebben tartan�k maguk mellett.

Rudyard Kipling reg�ny�r�l ma legink�bb a bel�le k�sz�lt filmv�ltozat(ok) �s sz�npadi adapt�ci�k �r�gy�n esik sz�. A k�l�nb�z� feldolgoz�sok mennyis�ge �nmag�ban is arr�l tan�skodik. hogy m�r az �rott t�rt�netben ott a siker �g�rete. Kipling reg�nye - amellett persze, hogy sz�nes �s v�ltozatos - sz�ntiszta k�lt�szet �s sz�ntiszta pedag�gia: 8 �vest�l 88-ig mindenkinek sz�l.

A mai gyerekek sz�m�ra - akik k�z�l m�r kevesen olvasnak reg�nyt - el�sz�r a Walt Disney Company ellen�llhatatlan musical-rajzfilmje hozta igaz�n testk�zelbe a t�rt�netet. M�r ez a v�ltozat is tele volt kikacsint�ssal a jelen, s azon bel�l is j�r�szt a feln�tt n�z�k fel�, de az�rt m�g illett r� a gyermekmusical meghat�roz�s. A magyar sz�npadi v�ltozat, B�k�s P�l �tirat�ban, D�s L�szl� zen�j�vel �s Geszti P�ter dalsz�vegeivel tov�bb er�s�ti az ink�bb feln�tt �s nagykamasz n�z�k megsz�l�t�s�ra ir�nyul� tendenci�t. Stabil alapja ugyan Kipling mes�je (s n�mileg a m�r "klasszikus" filmv�ltozat), a dalsz�vegek aktualiz�l� sz�viccei azonban a mai magyar �tlagn�z�t, a teljes m� id�tartam�nak "v�gig�lhet�s�ge" pedig kifejezetten a "nagyokat" c�lozza meg.

(Forr�s: Mack�bolt)